Hátrányok

A távmunka hátrányai között elsőként azt kell megemlíteni, hogy a képzetlen munkaerő alkalmatlan ilyen munkavégzésre, így azok a rétegek maradnak ki belőle, amelyek más munkavégzési formában is a legnehezebben tudnak elhelyezkedni.

A munkavállaló szempontjából a legnagyobb hátrány a munkahelyi közösségek hiányából fakad, bár ez rendszeres kapcsolattartással, esetenkénti bejárással kompenzálható. Sokan úgy érzik, hogy beszűkülnek, az otthoni munka monotonná válik, szakmailag nem jutnak előre. A jogi szabályozatlanság hiánya miatt a munkavállaló munkajogi helyzete bizonytalan, a "távmunka-jogban" sok a megválaszolatlan kérdés. A munkajog egyelőre még nem tartott lépést az új munkavégzési formák kialakulásával, a Munka Törvénykönyve nem szabályoz egy sor olyan kérdést, amely a távmunkával kapcsolatban merül fel (erről a későbbiekben még szólunk).

A munkaadók az ellenőrzés nehézségei, a munkahelyi titoktartás betarthatatlansága miatt tartanak a távmunka bevezetésétől. Az informatika, a telekommunikáció más, új ellenőrzési módszerek bevezetését vonja maga után, az új vezetési stratégiától azonban sok munkáltató még idegenkedik.

A távmunka árnyoldalai és azok leküzdése:

1. Izoláció, társadalmi kapcsolatok leépülése

A távmunka leggyakrabban emlegetett hátránya a többnyire egyedül végzett munkából eredő elmagányosodás, az emberi kapcsolatok leépülése, a személyes találkozások, négyszemközti és csoportos beszélgetések hiánya. Embere válogatja, ki milyen mértékben viseli el, élvezi, vagy megszenvedi a közösségtől távol végzett munkát, vagy hogyan reagál a gyakoribb egyedüllétre. Sok függ attól is, milyen a munka jellege, mennyire szereti valaki azt, amit tesz, milyen motivációk mozgatják. A monoton munkát végzők sokkal inkább ki vannak téve az izoláció veszélyének, a távmunka miatti elszigetelődés frusztrációt, súlyosabb esetben depressziót is okozhat. Meghatározó az egyén személyisége, temperamentuma, melyet a távmunka melletti döntéskor mérlegelnie kell, hiszen nem minden ember képes egyedül, önállóan dolgozni. A kreatív munkát végző, jól motivált dolgozó kevésbé érzi magát elszigeteltnek, hiszen energiáját és szellemét teljes mértékben leköti a munkája, társaságigényét pedig alternatív módon elégíti ki.

A távmunka izolációs problémájának leküzdésére számos eszköz bevethető, változó, kinél melyik módszer hoz hatékony megoldást. Legideálisabb az, ha a dolgozó nem teljes munkaidőben, csak a hét néhány napján dolgozik otthon, és rendszeresen találkozik a munkaadójával, de ez nem minden távmunkás teheti meg.

2. Jogi és munkaügyi bizonytalanság

A számítástechnika és az Internet rohamos fejlődésével a jogi szabályozás nem tudott lépést tartani. Számos fontos kérdés szabályozatlan, többek között a szellemi tulajdon védelme, a nemzetközi munkavállalás, az elektronikus úton kötött szerződések és digitális aláírás érvényességének kérdései. A távmunkával kapcsolatos munkaügyi szabályozás is a legtöbb európai országban megoldásra vár. A távmunka kifejezés nem szerepel sem a munka törvénykönyvében, sem a számviteli jogszabályokban. Nálunk sem tisztázott, hogyan számolhatja el, vagy milyen módon adhat költségtérítést a munkaadó a távmunkában dolgozó alkalmazottja otthonában felmerülő költségekhez (pl. telefonszámla, rezsi költség), vagy milyen munkajogi keretek között dolgozhat be otthonából egy gyed-én / gyes-én lévő kismama a vállalkozó igazolvány kiváltása nélkül. A távmunka jogi és munkaügyi környezete egyelőre a legtöbb európai országban bizonytalan, sem a munkavállalók sem a munkáltatók nem látják pontosan a szabályozás kereteit, ami hátráltatja a távmunka elterjedését. Szükség lenne olyan minta-szerződések kidolgozására, melyek beépített biztosítékokat tartalmaznak a felek számára, s melyek kitérnek a távmunkával kapcsolatosan a felek jogaira és kötelezettségére.

3. Karrier kilátások csökkenése

Amíg a dolgozó naponta bejár munkahelyére, társalog, ebédel, közvetlen módon kommunikál munkatársaival és főnökeivel, könnyebben jut személyes jellegű információkhoz. A személyes kontaktus alapvető fontosságú a karrier építésében, a ''könyöklős'', szamárlétrán kapaszkodó karrier-építgetők számára tehát ''öngyilkosság'' a távmunka. A távmunkára révén ugyanis a dolgozó kikerül a munkatársak és főnökök látóköréből, kinevezéseknél kevésbé jut neve a vezetők eszébe, csökken az esélye a továbblépésre. Elmondható, hogy a távmunka nem a karrier-építgetők terepe, elsősorban azok számára jelent örömteli munkamódszert, akik saját szakterületükön kreatív, önálló alkotó munkát végeznek, nem a vezetői székekre pályáznak.

4. Juttatások csökkenése

A távmunkás szakszervezetek azért küzdenek, hogy a távolról dolgozók a munkahelyen foglalkoztatottakkal azonos fizetést és juttatást kapjanak munkaadóiktól. Ennek ellenére gyakori törekvés a munkaadók részéről, hogy a távmunkára átállított dolgozók számára kevesebb juttatást fizetnek, mondván, a dolgozó úgyis megtakarít bizonyos költségeket a bejárások csökkenésével. Továbbmenve, sok munkavállaló arra törekszik, hogy otthonról dolgozó munkatársait alkalmazotti viszonyból alvállalkozói viszonyba kényszerítse, ami a munkavállaló szempontjából egyértelműen hátrányosabb, hiszen számos juttatástól elesik, önmagának kell gondoskodnia a beteg- és nyugdíjbiztosításról, nem kap fizetett szabadságot.

5. Veszélyeztetett személyi biztonság

Elsősorban a mobil (utazó) távmunkások vannak személyi biztonságukat tekintve veszélynek kitéve. Nélkülözhetetlen távmunka eszközeik - notebook, mobil telefon, gépkocsi - önmagukban is nagy értéket képviselnek, ami miatt támadás célpontjaivá válhatnak. A munkaadó cég feladata gondoskodni a dolgozók felkészítéséről, biztonsági óvintézkedésekről, személyi és vagyoni biztosításról, a hordozható számítógépben lévő adatok védelméről.

6. Bizalom hiánya

Az emberek többsége bizonyos idejű személyes kontaktust igényel ahhoz, hogy bizalmat tudjon kiépíteni más emberek irányába. Így van ez munkaadó és munkavállaló között is: a kölcsönös bizalom többnyire személyes ismeretség vagy hosszabb-rövidebb közös munka folyamán alakulhat ki. Igaz, vannak olyan vélemények, főként az Internet közösségek lelkes képviselői hangoztatják, hogy ma már távkapcsolatokon keresztül is szoros, jól működő, és bizalomra épülő emberi és munkakapcsolatok köthetők, hiszen az intenzív online kommunikáció lehetőséget ad a másik fél alapos kiismerésére, személyes találkozások nélkül is. Erre azonban a legtöbbek ma még nem képesek, ami érthető is, sőt egy egészséges szintű bizalmatlanságra igenis szükség van a kibertérben, ahol ''nem mindenki az, aminek látszik''. A bizalom kérdése a távmunka kényes területe. Amennyiben a távmunkás és távmunkaadó között korábban nem volt közvetlen munkakapcsolat, az első munka mindkét fél oldaláról kockázattal jár: a munkaadó nem tudja, milyen minőségű teljesítést kap, a munkavállaló pedig nehezen tudja megítélni munkaadója komolyságát, megbízhatóságát. Természetesen az első munkák és kifizetések probléma nélküli teljesülése esetén kialakulhat a kölcsönös bizalom és a zökkenőmentes, akár hosszú távú táv-munkakapcsolat.

 

7. "Munka-alkoholizmus"

Amerikában általánosan elterjedt fogalom és jelenség, ami a távmunkások nagy hányadára jellemző. Magyarul inkább megszállottról, munkamániásról beszélünk akkor, ha valaki nem tud elszakadni a munkájától, napi 10-15 órát dolgozik, és szabadidejében is a folyton a munka kérdései foglalkoztatják. Az átlagnál könnyebben eshet ebbe a csapdába az a dolgozó, aki nem csak hazaviszi, de folyamatosan otthonában végzi a munkáját, hiszen az irodája helyben van, és ha örömmel dolgozik, nagy önfegyelemre van szüksége ahhoz, hogy le tudjon állni. A normális munkaidőn túli munkavégzésre serkentenek a projekt keretében végzett, sürgős, határidős munkák is.

8. A magán és a munka szféra elválasztásának nehézségei

Kényelmesnek és ideálisnak tűnhet, ha valaki a saját otthonában, úgymond, papucsban-pizsamában dolgozhat, de csakis akkor, ha megoldható a privát és dolgozó tevékenységek kettéválasztása. A problémák két oldalról is jelentkezhetnek: vagy a család illetve környezet nem veszi komolyan, hogy az illető ténylegesen otthon dolgozik, és állandóan megzavarják, feltartják a munkában, vagy a távmunkás feledkezik annyira bele a munkájába, hogy teljesen megfeledkezik a maga körül élőkről, egyfajta szellemként létezik a házban.

9. Környezet értetlensége

A távmunka sok ember számára ismeretlen fogalom. Az idősebb generációk felfogásában a munkavégzéshez hozzátartozik a napi munkába járás, az otthontól való távollét, nehezen értik meg, hogy ma már távolról is komoly, felelősségteljes munka végezhető. A kezdő távmunkás jól teszi, ha családtagjainak, barátainak és szomszédainak elmagyarázza, mit jelent számára az otthoni munkavégzés, ezzel talán megelőzhető, hogy félbeszakítsák, megzavarják munkájában.

10. Szélhámos távmunka ajánlatok

A legismerősebb sémák a borítékragasztás, email-terjesztés, adatrögzítés, és ügynöki munka. Az ajánlat pedig többnyire úgy kezdődik, hogy a munka elkezdéséhez fizessünk be egy megadott összegű előleget, regisztrációs díjat, vagy vásároljuk meg ezt és ezt a szoftvert. Ha fizetünk, a szélhámos máris elérte célját, az ígért munkát pedig általában hiába várjuk.

II. A távmunka kockázata a munkaadó szempontjából

A munkáltató részéről a távmunkára való átállás a következő kockázatokkal járhat:

  1. Hagyományos szervezeti formák megszűnése megzavarja a vállalat működését
  2. Kollektíva, belső vállalati kultúra sérül, megszűnik
  3. Ha a vezetői szemléletváltást nem sikerül megvalósítani: a projekt megbukik
  4. Nem megfelelő távmunkások kiválasztása esetén: motivációvesztés, izoláció, elégedetlenség
  5. A távmunkások feletti kontroll elvesztése: nehezen mérhető az egyéni teljesítmény
  6. Adatvesztés, vírus, bizalmas dokumentumok kikerülése

A távmunkaadó oldalán jelentkező veszélyek megfelelő előkészületekkel és gondos menedzseléssel kiküszöbölhetők.

A távmunka hátrányai:

  1. nem minden számítógépes munka végezhető távmunka keretében,
  2. képzetlen munkaerő nem alkalmazható (legalább alapfokú számítógépes ismeretek megléte szükséges),
  3. a hagyományos ellenőrzési formák nem alkalmazhatók,
  4. nincs megoldva a titokvédelem, ezért erős bizalmi viszonyt feltételez,
  5. a munkahelyi közösség hiánya,
  6. nincs kontroll, túlságosan nagy az önállóság,
  7. nincs előrelépés, karrierlehetőség,
  8. költségnövelő tényező a számítógépes rendszer kialakítása,
  9. a szakszervezetek idegenkednek tőle a szabályozatlan munkaviszony miatt.

Az otthonról végzett távmunka árnyoldalai

Az otthoni dolgozók több mint háromnegyede arról is beszámolt, hogy kényelmetlen, zsúfolt és rendetlen munkakörnyezetben dolgozik. 50%-uknak nincs elég helye arra, hogy hatékonyan végezhesse munkáját. A megkérdezettek több mint egyharmada természetes fénnyel nem rendelkező, rosszul megvilágított térben, például pincében kényszerül dolgozni. Egyes vélemények szerint erre a problémára ideális megoldást jelenhet a kinti udvari épület, melyből akár külső segítséggel remek irodahelyiség varázsolható. Az Egyesült Királyságban például több cég is foglalkozik ilyen átalakításokkal.

A távmunkások gyakran túlóráznak, túlfeszített munkát végeznek, és nemritkán éjszakába nyúlóan vagy hétvégén is dolgoznak.

A távmunka hátulütői azonban a legtöbb dolgozót nem tántorítják el attól, hogy otthonukban végezzék munkájukat. A távmunkások nagy része úgy véli, az otthoni munka így is egészségesebb és produktívabb, mint a hagyományos irodai környezetben végzett, a nagyobb szabadság, rugalmasság és kötetlenség pedig a többi előnyös vonatkozással egyetemben sokkal nagyobb súllyal esik latba, mint a hátrányos aspektusok.